Nézzünk körbe a saját környezetünkben. Hány olyan embert tudnánk kapásból felsorolni, akik hitelesek, szavahihetőek, a szavuknak tényleg van súlya és tartalma, mélysége. Akik nem csak beszélnek valamiről, de azt is csinálják és úgy ahogy elmondják. Akik nemcsak kántálnak, hanem teszik a dolgukat.
Hogy miért a hitelesség?? Születésemtől fogva nagyon erős az igazságérzetem - amit a kisfiam is örökölt:):) Ez lehet jó, vagy rossz - bár nem hiszek a végletekben, szeretem a kiegyensúlyozott, harmónikus, egyensúlyra törekvést. Biztos ismertek olyan embereket, akik úgy beszélnek veletek, vagy úgy adják elő magukat, mintha ők találták volna fel a spanyolviaszt, az a bizonyos magas ló. Ha mindez párosul egy olyan háttérrel, aki tényleg le tett valamit az asztalra, nem mondom, hogy egyetértek a stílusával, de mondhatom, hogy "mégiscsak valamit jól csinált, hiszen hol tart...".
De ha ez azzal párosul, hogy nincs mögötte semmi, nincs tartalom, nincs anyagi jólét, bőség, vagy nincs hitele emiatt - az igenis bosszantani tudja az embert. Mire fel? Hol van ő és hogy meri?? Egyáltalán kinek hiszi magát? Nézzen tükörbe és adjon számot mire vitte vagy nem...
Nevetséges... Hitelesség.
Sokan nem is tudják vagy nem érzik mennyire fontos lenne a környezetünkben hiteles emberekkel találkozni. A mindennapokban, a"celebvilágban", a politikában - milyen képet nyújtunk gyermekeink felé, a jövő nemzedékének, milyen utat mutatunk - alappillérnek kellene, hogy legyen a HITELESSÉG.
Ne a szavakkal büvölj, ne varázsolj a szó erejével, tegyél valamit az asztalra. Ne beszélj róla, hanem csináld. Ne tanácsokat osztogass, hanem mutasd meg. Ne okoskodj, hanem legyél bölcs és mutass utat.
Hitelesség. Alappillér....
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése