Egy életünk van, de azt hogy hogyan éljük, csak rajtunk áll. A mindennapi tárgyak, eszközök, ölelések, szeretteink a mindennapokban természetessé válnak, pedig nem kéne. Minden, amink van, meg kellene tanulnunk becsülni. Minden, akink van, fontos lenne, hogy minden nap kifejezzük és kimondjuk, megöleljük mennyit jelent nekünk, mennyire szeretjük. Miért csak akkor lesz fontos valaki, amikor úgy érezzük, hogy elveszíthetjük. Miért amikor már késő, amikor kiderül, hogy halálos beteg, lesz fontos annyira, hogy kifejezzük hogyan is érzünk, vagy amikor már elveszítettük? A legfontosabb lenne azt megtapasztalnunk, hogy minden napot úgy éljük meg, mintha az lenne az utolsó. Tiszteljük, szeressük egymást, fogadjuk el a másikat . A hálalistáról már nem tudom hol olvastam először, de nagyon pozitív és segít összeszedni a gondolatainkat, érzéseinket, s ráeszmélhetünk általa mennyi jó dolog van az életükben, ami mellett a mindennapokban csak úgy elmegyünk. Érdemes nyitni egy füzetet, s minden nap írjunk legalább 5 mondatot, miért vagyunk hálásak, ami aznap történt velünk.
A hálalistám:
- hálás vagyok a szeretteimért, a két gyönyörű, egészséges gyermekemért
- hálás vagyok a szerető családomért
- hálás vagyok, hogy van tető a fejünk felett
- hálás vagyok ha mosogatni kell, mert ez azt jelenti, van mit ennünk és miből
- hálás vagyok az egészségért
- hálás vagyok, hogy látok, hogy hallok és érzek
- hálás vagyok, hogy azt csinálhatom amit szeretek
- hálás vagyok gyermeki lelkemért, hogy gyermeki rajongással tudok örülni mindennek
- hálás vagyok a sorsnak, hogy bár elváltam, de hiszek rendületlenül a szerelemben és az igaz, tiszta érzésekben
- hálás vagyok, hogy minden okkal történik és minden rossz vagy jó dolog tanítani jött hozzám
- hálás vagyok, hogy a gyermekeim tisztelnek, szeretnek és büszkék rám
- hálás vagyok, hogy élnek és szeretnek a szüleim, hogy feltétel nélkül úgy szeretnek, ahogy vagyok és mindenben támogatnak
- hálás vagyok a gyermekeimnek, hogy megtanítanak a türelemre és az elfogadásra
- hálás vagyok minden egyes rossz dologért az életemben, mert azok által lettem azzá, aki vagyok
- hálás vagyok minden embernek, akivel eddigi életem során találkoztam, mert mindegyik tanított valamit
- hálás vagyok, hogy ezt leírhattam, mert vannak önálló gondolataim, s lehetőségeim van ezt megosztani másokkal
